Elég szégyenlős kislányunk van, alig akarta magát megmutatni. Hol a keze, hol a TALPA volt a feje előtt :D Nem is tudom, hogy lehet így összegömbölyödni, ahogy ő tette, de láthatóan nagyon jól érezte magát. Néha mintha még mosolygott is volna, és már most fintorog, (bár azt nem tudom, miért :) De a legfontosabb, hogy egészséges. 3-4 hét és a ciszták felszívódnak, a sok magzatvíz pedig nem is olyan sok, mint amennyire hittük. Hatalmas kő esett le a szívemről, hogy nincs baja... Igaz, csütörtökön megnyugodtam, mert az orvos is afelé hajlott, hogy nem vészes a dolog, de tegnap este nagyon bepánikoltam, és ez addig így maradt, amíg meg nem láttam és a 4D meg nem erősítette, hogy nincs miért aggódnunk. Vagyis Iván megint segített, hogy ne aggódjak annyira, mert a doki szerint sem vészes, szóval amíg várakoztunk, az nyugodtabb volt. Így most már "békésen" készülődhetünk.

     "Békésen"... Ez mondjuk túlzás, de legalább a pici miatt nem kell aggódnunk. "Érdekes" hétvége volt, az biztos. Sógornőm pici lánya ma 1 éves (nagyon rohan az idő...) Mintha tegnap kaptam volna az sms-t, hogy megszületett, mindketten jól vannak, és Szófia lett. Aztán másnapra Borbálára váltottak :D Tegnap ünnepeltük a szülinapját, és jó nagy baba lett, igazi kis huncutka. :) A torta szép volt és finom, és Borka is örült az ajándékoknak (az egyiket ott sem akarta hagyni addig, amíg kaját nem látott :D ). Azt viszont sajnálom, hogy nem úgy sikerült, ahogy kellett volna. :( Egy "kis" családi viszály, és már kész is. A kiváltója pedig én vagyok, ami nem a legjobb érzés, de változtatni már nem tudok rajta. :( Előbb-utóbb kiborult volna a bili, ez most épp nagyon rosszkor jött (bár nem tudom, erre van-e egyáltalán megfelelő időpont...) Így most végre nem aggódunk a pici miatt, de hogy ne unatkozzunk, van más ami foglalkoztasson. Túl egyszerű is lenne az élet problémák nélkül... :(