Már várom...
... hogy a Picilány megszülessen. Alig 3 hónap, és megérkezik. :) Én meg már tűkön ülök... Egyre jobban és egyre többet mozog, és leírhatatlanul jó érzés, hogy egy kisember növekszik a pocakomban. Ráadásul már nem is olyan sokáig. :) Jó hamar eltelt ez a 6 hónap, szinte észre se vettem. De a maradék 3 nagyon lassan fog :P
És mindjárt itt a Karácsony is. Jó pár napja karácsonyi hangulatban vagyok, gőzöm sincs miért. Tavaly még pár nappal előtte se éreztem semmi ünnepit, most meg megjött a "tél", a rossz idő, és már díszíteném a lakást... De erre még egy hónapot várnom kell minimum :P De legalább már összeszedtem pár ajándék-ötletet, így ezzel idén talán nem lesz baj.
Az alvás legalább rendeződött, legalábbis ami az elalvást illeti. Eddig nehezen aludtam el, sokminden miatt, most már könnyebben megy. Igaz, így is felkelek legalább egyszer hajnalban (és akkor legtöbbször enni is kell persze;) ), de már hozzászoktam. Ha Manólány megérkezik, úgyis sokszor fel kell kelnem hozzá, legalább edződöm :P
A bokám szerencsére szinte teljesen rendbejött, hamarabb, mint gondoltam. :)
Az apróságokat pedig elkezdtem beszerezni. Persze fogunk is kapni rengeteg dolgot, meg eddig is sokat segítettek, így a lista kicsit lerövidült. De azért jó is, hogy nem mindent, így van lehetőségem rendesen készülődni, és a babasarok szépen lassan kialakul. :)
És azt hiszem, a név már szinte megvan. Ugyanis Ivánnal mindig ugyanúgy hívjuk, úgy néz ki, titokban a kisasszony vagy kiválasztotta magának, vagy én ragaszkodtam hozzá nagyon :P Kicsit nehéz, hogy még 3 hónapig nem mondjuk el, mert van egy csomó olyan holmija, ami illik a nevéhez. Pl. a mózeskosár, amit Ildikó adott. Akárhányszor ránézek, csak egy névre tudok gondolni, hogy mennyire illik hozzá :P És ma vettem neki 2 pokrócot, azok is Picilányosak :) És remélem, lesz még pár cuccos, ami Picilányos :P